Abban az esetben, ha a kiskorú 16. életévét még be nem töltött gyermeket az egyik szülő a másik szülő tudta és beleegyezése nélkül külföldre viszi vagy a jogszerű ideiglenes tartózkodást követően (pl. rövid rokonlátogatás, nyaralás) a gyermekkel nem tér vissza, abban az esetben a jogellenes gyermekelvitel vagy visszatartás esete áll fenn. Mindezt az 1980. évi Hágai Gyermekelviteli Egyezmény (1986. évi 14. törvényerejű rendeletben került a magyar jogba átültetésre), valamint az Európai Unió vonatkozó rendelete kifejezetten tiltja. Nevezett jogszabályok alapján a másik szülőnek lehetősége van a gyermek visszahozatalát kérni. Feltétel, hogy mindkét érintett állam a nemzetközi egyezmény részese legyen.
Amennyiben a gyermeket külföldről hozzák jogellenesen Magyarországra, abban az esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt kell kezdeményezni a gyermek visszavitelének az elrendelését lehetőség szerint a jogellenes elvitelt követő 1 éven belül. Amennyiben a kérelem benyújtására 1 éven túl kerül sor, abban az esetben a bíróság már vizsgálja, hogy a gyermek ténylegesen beilleszkedett-e az új környezetébe és erre hivatkozással megtagadhatja a gyermek korábbi tartózkodási helye szerinti államba való visszaküldését.
Amennyiben a gyermeket Magyarországról vitték jogellenesen külföldre, abban az esetben először meg kell vizsgálni, hogy a fogadó állam részese-e a Hágai Egyezménynek. Amennyiben igen, abban az esetben ezen állam által kijelölt igazságszolgáltatási szervtől, általában bíróságtól kell kérni a gyermek Magyarországra történő visszaküldését. A fenti 1 éves határidő ebben az esetben is releváns, azaz az elviteltől számított 1 éven belül mindenképpen fontos a bíróságtól kérni a gyermek Magyarországra történő visszahozatalának az elrendelését.
A Hágai Egyezmény végrehajtásában segítséget nyújtanak a tagállamok ún. központi hatóságai, amely szervet minden tagállam maga jelöl ki a saját országában, és amely Magyarországon a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya. A központi hatóságok a jogellenesen külföldre vitt gyermek visszavitelének előmozdítása érdekében szorosan együttműködnek. A visszavitel iránti kérelmet a kérelmező szülő benyújthatja a saját országa központi hatóságához, amely a kérelmet továbbítja annak az országnak a központi hatóságához, amelybe a gyermeket jogellenesen elvitték vagy ott visszatartják. A kérelmező szülőnek lehetősége nyílik arra is, hogy közvetlenül forduljon a másik állam központi hatóságához vagy akár annak bíróságához. Leggyakrabban a közvetlen bírósági út abban az esetben lehet fokozottan indokolt, amennyiben az elviteltől vagy visszatartástól számított 1 éves határidő közeli időpontra esik és alappal feltételezhető, hogy a központi hatóságok útján nem lehet határidőben benyújtani a kérelmet.
Felhívás!
Jelen tájékoztató nem minősül jogi szakvéleménynek, egyedi ügyekben nem alkalmazható és nem feltétlenül tartalmazza a hatályos jogszabályi rendelkezéseket.
