Dr. Nemes Iván Sándor

Kiskorú gyermek jogellenes külföldre vitele vagy az adott külföldi államban történő jogellenes visszatartása

Abban az esetben, ha a kiskorú 16. életévét még be nem töltött gyermeket az egyik szülő a másik szülő tudta és beleegyezése nélkül külföldre viszi vagy a jogszerű ideiglenes tartózkodást követően (pl. rövid rokonlátogatás, nyaralás) a gyermekkel nem tér vissza, abban az esetben a jogellenes gyermekelvitel vagy visszatartás esete áll fenn. Mindezt az 1980. évi Hágai Gyermekelviteli Egyezmény (1986. évi 14. törvényerejű rendeletben került a magyar jogba átültetésre), valamint az Európai Unió 2201/2003/EK rendelete kifejezetten tiltja. Nevezett jogszabályok alapján a másik szülőnek lehetősége van a gyermek visszahozatalát kérni. Feltétel, hogy mindkét érintett állam a nemzetközi egyezmény részese legyen.

Amennyiben a gyermeket külföldről hozzák jogellenesen Magyarországra, abban az esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt kell kezdeményezni a gyermek visszavitelének az elrendelését lehetőség szerint a jogellenes elvitelt követő 1 éven belül. Amennyiben a kérelem benyújtására 1 éven túl kerül sor, abban az esetben a bíróság már vizsgálja, hogy a gyermek ténylegesen beilleszkedett-e az új környezetébe és erre hivatkozással megtagadhatja a gyermek korábbi tartózkodási helye szerinti államba való visszaküldését.

Amennyiben a gyermeket Magyarországról vitték jogellenesen külföldre, abban az esetben először meg kell vizsgálni, hogy a fogadó állam részese-e a Hágai Egyezménynek. Amennyiben igen, abban az esetben ezen állam által kijelölt igazságszolgáltatási szervtől, általában bíróságtól kell kérni a gyermek Magyarországra történő visszaküldését. A fenti 1 éves határidő ebben az esetben is releváns, azaz az elviteltől számított 1 éven belül mindenképpen fontos a bíróságtól kérni a gyermek Magyarországra történő visszahozatalának az elrendelését.

A Hágai Egyezmény végrehajtásában segítséget nyújtanak a tagállamok ún. központi hatóságai, amely szervet minden tagállam maga jelöl ki a saját országában, és amely Magyarországon a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya. A központi hatóságok a jogellenesen külföldre vitt gyermek visszavitelének előmozdítása érdekében szorosan együttműködnek. A visszavitel iránti kérelmet a kérelmező szülő benyújthatja a saját országa központi hatóságához, amely a kérelmet továbbítja annak az országnak a központi hatóságához, amelybe a gyermeket jogellenesen elvitték vagy ott visszatartják. A kérelmező szülőnek lehetősége nyílik arra is, hogy közvetlenül forduljon a másik állam központi hatóságához vagy akár annak bíróságához. Leggyakrabban a közvetlen bírósági út abban az esetben lehet fokozottan indokolt, amennyiben az elviteltől vagy visszatartástól számított 1 éves határidő közeli időpontra esik és alappal feltételezhető, hogy a központi hatóságok útján nem lehet határidőben benyújtani a kérelmet.

Amennyiben Magyarországról viszik jogellenesen külföldre a gyermeket, abban az esetben a Hágai Egyezményen, az azt kihirdető 1986. évi 14. törvényerejű rendeleten, illetve a vonatkozó EK rendeleten túl a magyar jogszabályokat kell figyelembe venni az elvitel jogellenességének megállapítása során.

Amennyiben a jogellenes elvitelre az új Ptk. (2013. évi V. tv.) 2014. március 15-ei hatályba lépése után került sor, abban az esetben ezen jogszabály alábbi rendelkezéseit kell elsősorban irányadónak tekinteni:

4:152.§ [A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása] (5) A gyermek huzamos időn át - így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból - önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön. (6) A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.

4:166.§ [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában] Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - a gyámhatóság dönt.

4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok] (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. (2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. (3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

Jogellenesnek minősül tehát a gyermek külföldre vitele abban az esetben is, amennyiben a szülő a bíróság által nála elhelyezett gyermekkel költözik külföldre a másik szülő beleegyezése nélkül.

Ha az egyik szülő Magyarországról tartós jelleggel (pl. munkavállalási céllal) jogszerűen kíván a közös gyermekkel külföldre költözni, abban az esetben szükséges beszereznie a másik szülő hozzájárulását. Hozzájárulás hiányában pedig a gyermek lakóhelye szerinti gyámhivatal vagy a bíróság engedélyére van szükség.

Felhívás!

Jelen tájékoztató nem minősül jogi szakvéleménynek, egyedi ügyekben nem alkalmazható és nem feltétlenül tartalmazza a hatályos jogszabályi rendelkezéseket.